Nem azt mondom, hogy a világ legnagyobb vétele, hiszen 4000mAh-ás powerbanket, azaz külső akksit már 3-4000 forintért is kapni, ez meg 2999-ért még csak tölteni sem tud, hiszen akkumulátor nincs a házban. Ezzel a szerkezettel a meglévő Parkside X20V akkunkat (amit mondjuk a Black Friday Akcióban vásárolt akkumulátoros fúrónkhoz kaptunk) tudjuk powerbankké alakítani. És innen nézve már nem ilyen egyértelmű a megéri-neméri matek. Hiszen ha mondjuk egy 4000mAh-ás, 20 voltos akksid van, mert vettél egy kerékkulcsot, amihez ilyet adtak, akkor egy 5 voltos, 16000mAh-ás powerbanket kapsz.
USB portonként képes leadni 2,4 Ampert, van rajta egy erős LED-es reflektor, és még egy csíptetőt is rászereltek. Na, de ezt mindenki el tudja olvasni a csomagolásról is, de mit tudunk mérni? Illetve mire lehet még jó? Megfejtések a videóban.
Bár a posztban most nincs sok autó, de ettől függetlenül jól jöhet, ha tudod, hogy használt autó vásárlás előtt itt lekérdezheted a kiválasztott autó kártörténetét. Mivel a Totalcar.hu a kedvenc autós magazinunk, egyértelmű, hogy ezt a szolgáltatást fogjuk használni.
Ezzel a kék Sierrával nehezen haladok. Egyszerűen hol idő, hol kedv nem volt a szétszedéséhez. Leginkább a kedv hiányzott. De tényleg, annyira utálom, hogy nem tudom megtalálni a hibát. Pedig már annyian ültek konzíliumot felette, hogy az komédia (a teljesség igénye nélkül a névsor egy része: Novoth Tibi, Stump Bandi, Csikós Zsolt, Ágó Béla). Csak hát eddig mindenki a beindított motort hallgatva, a blokk körül fülelve, illetve elmondás alapján próbálta meg megfejteni a rejtélyt. Most viszont végre belenéztünk Varaga Zolival a szelepfedél alatti világba.
Én tényleg nem értem ezt. Múltkor a Kakuszival nagyon sok energiát beleraktunk, hogy oszcilloszkóppal megpróbáljuk megfejteni, honnan jön a hang. Erre most kiderül, hogy semmi, de SEMMI nem stimmelt? Hogy a tudományos igényű műszeres analizálásunk egy fabatkát sem ér? Én ezt nem hiszem el.
De komolyan, érdemes még egyszer felidézni, mi mindent és milyen alaposan néztünk és mertünk meg:
Most akkor ott tartunk, van egy biztos pont, hiszen ez a mostani felfedezés megkérdőjelezhetetlenül biztosnak tűnik. De tényleg ez a kopogás okozója? Akárhogy is, a további megbontást nem úszom meg, repülhetnek a vezérműtengelyek és a hidrotőkék.
Az ilyen szívatásokat nem tudja megelőzni, de jól jöhet, ha tudod, hogy használt autó vásárlás előtt itt lekérdezheted a kiválasztott autó kártörténetét. Mivel a Totalcar.hu a kedvenc autós magazinunk, egyértelmű, hogy ezt a szolgáltatást fogjuk használni.
De tényleg, egy levegős szerszámnak nem mindegy, hogy ilyen vastag, pontosabban milyen belső átmérőjű tömlőn kapja a sűrített levegőt.
Múltkor teszteltük az Aldi kompresszorát, és nem elégedtünk meg azzal, hogy megnézzük, milyen gyorsan képes feltölteni 10 barra az 50 literes tartályt, azt is kipróbáltuk, viszi-e a légkulcsot – rendes autóbuzinak összefolyik a nyál a szájában a rakataka-vriii hangjára, szóval fontos szempont. Nekem csak egy barkács-szintű tizenéves légkulcsom van, azt dugtam rá egy Lidl-tömlőre. És egész szépen működött a gép, a 168 Nm-re lehúzott csavarokat is vidáman lerecsegtette. És aztán átjött Varga Zoli, és jelezte, hogy érdemes lenne a tyúkbél helyett egy rendes tömlővel is kipróbálni.
Igen, tudtam de nem sejtettem, hogy ennyire megdöbbentő a különbség. Ugyanazzal a kompresszorral, ugyanazzal a géppel, ugyanúgy megtépett csavart nagyságrendekkel könnyeben nyitottam meg. Csak a légtömlő átmérőjében van a különbség, illetve francokat, a csatlakozók is combosabbak. Mert a Lidl (és a hozzá hasonló) légtömlőnél nem is a tömlő maga az, ami a legjobban leszűkíti a keresztmetszetet, hanem a csatlakozók. Mert amíg a tömlők az ideális 10 mm helyett csak 6, illetve 6,3 mm belső átmérőjűek, a csatlakozóknál még szűkebb, 5 mm-es résen kell átpréselni a levegőt.
Ebből a próbából mindennél világosabbá vált, hogy nem csak egy jó króm-molibdén dugókulcs-készlettel lehet durván tuningolni a kerékkulcsokat, de egy légkulcsnál _tényleg_ a nagyobb átmérőjű tömlő és a jó csatlakozók beszerzése az, amivel instant teljesítménynövekedést érhetünk el. Szóval, ha van egy vastagabb slagod, a szerszámod is jobb lesz.
Ja, természetesen kihasználtam a lehetőséget, és Varga Zoli Berner légkulcsát is ráeresztettem a csavarokra. Még a leggyengébbre állítva is tudta azt, amit előtte a noname kulcs tudott valamivel több légnyomással a tartályban. Aztán mikor rányitottam a teljes kakaót, jól látszott, mennyivel hatékonyabban működött. Oké, ez profi szerszám, profiknak, otthonra az ember ritkán vesz 80-100 ezer forintos légkulcsot
Ötvenliteres, vékettes… Ahogy ezt leírtam, rájöttem, ha ezeket az adatokat egy motorkerékpárnál olvasom, garantáltan lehidalok. Pláne, ha mellé teszem a motor teljesítményét, 2,2 kW, ami olyan 3 lóerő. Ötvenezer köbcentiből 3 lóerő, az nem sok. De egy ekkora vékettesnek milyen hangja lehet már!
Na jó, elég a hülyeségből, persze, hogy nem a vékettesre vonatkozik az ötven liter, az a tartály térfogata, amibe belesűríti a kéthengeres kompresszor a levegőt. A V-alakban elrendezett két hengert meg egy 2,2kW-os elektromotor hajtja meg. Ennél sokkal többet sajnos nem tudunk meg a kartondobozról, és megint az a helyzet, mint amit már más aldis cuccnál is tapasztaltunk: sokkal kevesebb infót, adatot adnak a termék mellé, mint a Lidl. A használatiban is csak a legeslegszükségesebbek vannak benne, de például a folyamatosan légszállításra és légnyomásra vonatkozóan egy szót sem találunk. Sebaj, azért tesztelünk, hogy a gyakorlatban kiderüljön, mire képes.
Csinos kis véketes. Persze nem huttyog úgy, mint egy Harley, de itt most nem is ez a lényeg
Először arra voltunk kíváncsiak, ennek a kompresszornak a biztonsági is leragadt-e, vagy már az első bekapcsolás után is tökéletesen működik. Aztán azt mértük meg, mennyi idő alatt tölti fel nulláról az 50 literes tartályt 10 barra. És mivel sok kommentelő már korábban is azt mondta, ez a gép már alkalmas lehet például légkulcs üzemeltetésére is, hát kerékcsavar lazításra is befogtuk (egy noname kulccsal). Nem spojlerezném el az eredményt, minden benne van a videóban.
Ez minden, ami a dobozban van - de ez elég is, a többit majd összeválogatja magának az ember
Bár a posztban most nincs sok autó, de ettől függetlenül jól jöhet, ha tudod, hogy használt autó vásárlás előtt itt lekérdezheted a kiválasztott autó kártörténetét. Mivel a Totalcar.hu a kedvenc autós magazinunk, egyértelmű, hogy ezt a szolgáltatást fogjuk használni.
Valaki brahiból, vagy csak szimpla gonoszságból összekarcolta ezt a szélvédő plexit. Nem csak csúnya lett töle, de ugye a kilátásban is zavarja az embert. De mégis mit lehet ilyenkor csinálni? Már azon kívül, hogy legszívesebben eltörnénk a tettes kezét. Vagy mondjuk veszünk egy új plexit, amiből az utángyártott se áll meg 25-30 ezer alatt. Esetleg kipolírozni a karcokat - ha a karistos fényezésnél működik, talán itt is. Egy próbát mindenképp megér. Csak azt nem tudom, torzításmentes lesz-e a végeredmény...
Azt tudtam, hogy egyszerűen egy kis viaszos ápolószerrel való simogatással nem fogok sikerrel járni, annál mélyebben a karcok. Ide csiszolópapírok, profi polírpaszták, meg polírozógép fog kelleni. És mielőtt a helyzet javulhatna, látványosan rontani kell a dolgokon. Először vizes csiszolással teljesen le kell mattítani a plexit (ami polikarbonát, tehát egy teljesen más anyag, mint a plexi, de hát a sisak, meg a motor plexijét mindenki plexinek hívja évtizedek óta, pedig szinte minden esetben polikarbonát). Aztán, mikor már teljesen menthetetlennek tűnik a az elem, akkor lehet elkezdeni azon dolgozni, hogy ismét fényes és átlátszó legyen.
Hogy megérte-e, vagy teljesen feleslegesen bajlódtam vele vagy egy órát? Nézzed meg a videót, döntsd el te!
Ha eddig még nem tetted, kérünk iratkozz fel a Tubero-csatornánkra, lájkolj Facebookon, és kövess Instagramon!
A múltkori pormaszk-készítős bejegyzésem kapcsán elgondolkodtam kicsit ezen a maszk-témán. Olyan 4-5 napja cikkeket, blogposztokat olvasok, teszteredményeket elemezgetek a témáról.
Minden cikknek, tanulmánynak szinte ugyanaz a válasza a kérdésre, hogy miből csináljunk szájmaszkot, ha nem tudunk venni? BÁRMIBŐL! Ha nincs maszkunk, akkor bármi jobb a semminél.
Ne foglalkozz azzal, hogy emberek azt mondják, már a sebészi maszk sem ér semmit. Ezt már hónapok óta mondják, és én is elfogadtam. Meg azt is, hogy csak arra jó, hogy a beteg ember köhögését-tüsszentését megszűrje. És ha egészséges vagy, semmit sem ér. Akkor eldöntöttem, hogy használhatatlan dolgot nem vásárolok. (ami igazán megdöbbentő, hogy a Tisztiorvos még most is ezt a baromságot kommunikálja Facebookon, amikor a fél világ maszkban megy a vécére is, nem hogy kormányt alakítani...)
Ha nem lettem volna ilyen hülye, most lenne sebészi maszkom. De nincs. Ez azóta fáj, hogy láttam a hivatalos eredményeket. Itt van például egy, az Amerikai Orvosi Szövetség kiadványában megjelent részletes tanulmány. Itt megállapították, hogy egy influenza járvány esetén nincs jelentős különbség az N95/P3/FFP3 által nyújtott védelem és egy orvosi maszk védelme közt Hogy ha létezik ilyen tanulmány, mégis miért mondták mindenfelé, hogy az orvosi maszk nem használható semmire? Gondolom még nem jutott el hozzájuk, hiszen még csak bő tízéves a tanulmány. Igen, 2009 óta lehet tudni, hogy mire alkalmas egy orvosi maszk. Aztán itt például leírják, hogy bár a sebészi maszk nem fekszik fel az arcra olyan tökéletesen, mint egy N95/P3/FFP3 maszk, de még így is megszűri a 0,03 mikron méretű részecskék 60%-át. Az egy mikronnál nagyobbaknak meg 90 %-át. A koronavírus durván 0,1 mikron nagyságú, tehát a két érték közt valahol lehet a hatékonysága a sebészi maszknak, de úgy tűnik, minimum 60%.
Hogy 60% kevés? Oké, akkor ne vegyél fel semmit. Az pont NULLA százalékos védelem. Igaz, ez így bizonyos szempontból 100%, hiszen tökre biztos, hogy nem véd meg semmi. Esetleg az orrszőreid, meg a bajszod-szakállad (ha van) szűrik meg picit a levegőt. Oszt ennyi.
És ha innen, a nulla százalékos védelemtől indulunk ki, elég könnyű belátni, hogy ha egy háromrétegű papír zsebkendőt teszel az arcod elé, még mindig sokkal jobbak az esélyeid, mint ha nincs ott semmi. Egy golyóálló mellény is csak a felsőtested egy részét védi, se a fejedet, se egy csomó fontos artériát nem borít be. Aztán mégis, ha egy tavaszi golyózáporos délutánon kikergetnének egy bandaháborúba, mégis inkább azt mondanád, adjátok ide azt a mellényt, még ha fejlövés ellen nem is véd.
Tehát oké szűrjük meg a levegőt. Szűrjük meg, de mivel? Hát, basszus, pár tízezer kilométerenként előjön ez a probléma, hiszen az autónknak is van egy pormaszkja, úgy hívják, légszűrő! Sőt, ott van az utastéri szűrő is, amit egyszerűen csak pollenszűrőnek nevezünk. Nem lesz ez jó nekünk? Gyorsan rá is kerestem, hátha hekkelt már ilyesmit más is előttünk. És hát persze, hogy naná.
A Thingiverse-en megtaláltam Kvatthro felhasználó 3D printelhető maszkját, amibe ő autó légszűrőjéből vágott betétet szorít. Ő is leírja, amit minden épeszű ember gyorsan ki tud következtetni józan paraszti ésszel: az autó légszűrője nem erre van kitalálva. De, és megint itt tartunk, ha nincs más, akkor ez elég jó alapanyag lehet. Egyes források azt állítják, hogy egy mikronig is jók lehetnek a minőségi papírszűrők. Mondjuk én biztosan nem úgy használnám az anyagot, ahogy a képen látjuk: ha az összehajtogatott papírt csak úgy kivágom ollóval vagy sniccerrel, és belenoszogatom egy kis műanyag dobozba, nem lesz túl pontos az illeszkedés. A papír szélei mellett elég sok levegő átférhet.
Szóba jöhet az utastéri pollenszűrő is, sok verzióban még aktívszenes réteget is találhatunk, kifejezetten ígéretes első hallásra. Csak az a baj, hogy ezeket úgy optimalizálták, hogy polleneket legyenek képesek kiszűrni, amik viszont tipikusan 10 mikronnál is nagyobbak. Jól látszik is egy szétszedet pollenszűrőn, hogy fény felé tartva sok kis lukon tör át a fény.
Oké, de az autó légszűrőt ki is lehet simítani, úgy már lehetne belőle szájmaszkot csinálni, nem? A videóból kiderül, érdemes megnézni.
Mivel nagyon sok infót sikerült összegyűjtenem a témában, mindenképpen szeretném ezt megosztani veletek, a következő poszt/videó témája ezért megint a maszkok lesznek. Lehetnek, akinek unalmas a téma, de azt hiszem, fontos dolgokat sikerült összeszednem, sokak számára lehetnek hasznosak.
Ha még nem iratkoztatok fel a YouTube csatornánkra, kérlek, tegyétek meg (és nyomjátok meg a csengettyűt is), lájkoljatok minket Facebookon, illetve kövessetek Instagramon!
Mivel a "maszk" szó mostanában komolyabb hívószó, mint korábban az "ingyen pornó", gyorsan, még a legelején szögezzük le: amit most mutatunk, az csak és kizárólag durva por szűrésére lehet hatékony. Ha vírus ellen keresel megoldást, ez biztosan nem elég. Más kérdés, hogy ha semmid nincs, mert annál garantáltan jobb.
Sajnos már pormaszkból sincs sehol, nem hogy rendes, FFP3 vagy P3 maszkból - ezeknek a szűrőképessége lenne már elegendő a rohadék SARS-CoV-2 ellen (igen, ez az, amit most csak leegyszerűsítve koronavírusként emlegetünk, de ez nem "A" koronavírus, ez a mostani csak a vuhani rokon a galeribőlik, amelyik a COVID-19 járványt okozza). Na de mit csináljon valaki, ha otthon szeretné hasznosan eltölteni a hirtelen termett szabadidejét, vagy épp munkában volna szüksége pormaszkra, hogy ne nyelje a bármilyen port. Ha esetleg akkora mázlija van, mint nekem, akkor kifogja, amikor épp érkezik a közeli szerszámboltba egy adag a legprimitívebb maszkból (amit sajnos a megemelkedett beszállítói árak miatt a korábbi ár sokszorosáért lehetett csak megvenni). Persze lehet a neten mindenféle webshopokban kapni maszkot - simán vannak olyan mocskok, akik akár 5000 forintot is elkérnek egy nyomorult egyszerhasználatos maszkért.
Szóval kellene valami megoldás gyorsan és olcsón összebarkácsolható maszkra. Nem is meglepő, hogy egy orvosi rendelő Facebook-posztja kínálta a megoldást - nekik aztán tényleg szükségük van ilyen eldobhatós maszkra. Illetve nagy francokat, nem ilyen maszk kellene nekik, de mint mondtam, nincs semmilyen. A semminél pedig még a papírtörlőből kendácsolt maszk is sokkal, de sokkal jobb a vírus ellen. Nekünk meg nem 0,1 mikron méretű dolgokat (mint a SARS-CoV-2) kellene barkácsolás közben kiszűrni, hanem általában bőven 1 mikron feletti szemcséket. A legfinomabb szemcséjű homok 62 mikron, csak hogy legyen valami támpontunk.
Békeidőben ez egy filléres pormaszk, mostanában 400 forint alatt nem kapni
A komolyabb, hiteles besorolással bíró maszkok közül az FFP1 illetve P1 osztályúak az 5 mikron feletti részecskéket szűrik jó hatékonysággal. Ugyanakkor egyes tesztek szerint a 2,5 mikron méretű részecskék 52 százalékát képes kiszűrni egyetlen réteg papírtörlő is (persze ez azért erősen függ a papírtörlő minőségétől is). Két réteg meg már 72 százalékot tudnak lekapcsolni a 2,5 mikron méretű részecskékből. Szóval, nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, a P1/FFP1 maszkoktól nem nagyon marad el a dupla papírtörlő.
Két réteg, jó minőségű és nagy papírtörlő, két befőttesgumi meg pár tűzőkapocs és kész is a pormaszk-pótló
Egyszerűen és gyorsan össze lehet dobni egy ilyen papírtörlő-maszkot. Igaz, a befőttesgumis pánttal nem túl kényelmes, viszont a videóban több tuning-ötletet is vázolunk, illetve pár szempontot, amik segíthetnek a megfelelő papírtörlő kiválasztásában. Az biztos, hogy egy jó pánttal sokkal kényelmesebb, mint a filléres (mostanában épp 4-500 forintos) pormaszk, nagyobb felületen fekszik fel annál. Ja, nem utolsó szempont, hogy ha egy 350 lapos papírtörlő tekercs, a befőttesgumi csomag, meg a kapcsok árát összeszámoljuk sem lesz az egész dolog költsége 2000 forint.
Sajnos a befőttesgumi nem túl kényelmes, folyamatosan feszíti a füleket
Természetesen nem az örökkévalóságnak vannak kitalálva az ilyen maszkok, egy idő után porral, nedvességgel telítődnek - ilyenkor nincs más lehetőség, csak a csere. Ha esetleg vírusszűrésre akarja valaki használni, mert nincs jobb, jusson mindig eszébe, hogy a külvilág felé eső része lehet a vírusos, tehát véletlenül sem szabad egy levétel után megfordítani (érdemes lehet megjelölni a külső vagy belső felét), illetve ha hozzáér a kezével, akkor ha a maszk külső felületén volt vírusos, jó eséllyel a kezére is került, tehát tessék gyorsan kezet mosni!
Még egy ilyen egyszerű pormaszk-pótlón is van mit tuningolni: a titkos tippunk a gatyagumi
Iratkozzatok fel a Youtube-csatornánkra (a csengettyűt is nyomjátok meg!), lájkoljatok minket a Facebookon is, és kövessetek az Instagramon
Van ugye egy kék Ford Sierrám, páran ismerik már a sztoriját - először hengerfejes lett (miattam), majd javítás óta kopog, csattog. Teljesen érthető lenne, ha egy ilyen szopórollerre felszállás után valaki messziről kerülné a Sierrákat.
Na de nem én - én vettem kicsivel a hengerfejesedés után egy másikat, a pirosat, akit csak Piroskaként szoktam emlegetni. Nem szokásom nevet adni a kocsiknak, de hát nála adott volt a színe, no meg a táncolási illetve farriszálási hajlandósága is indokolta, hogy ezt a nevet kapja -így aztán ő nem "ami", hanem "aki". Volt már párszor, hogy bedobtam a közösbe - a haverok is elvihették pár körre. Pályanapokon több tonnányi adrenalint és boldogsághormont szabadított már fel. Piroskának sajnos nem csak a sarka, hanem lassan mindene repedt már, de a lelke aranyból van. Motorja, váltója, futóműve jól bírja a reptéri bohóckodásokat, de a kasztni elbírna egy kevés törődést. Ha alaposan átnézi az ember, látszik, annyi lemezt kellene olyan sok hegesztési varrattal beledolgozni, hogy érdemes megnézni, nem talál-e az ember valahol egy valamivel kevesebb vasoxidot és anyaghiányt tartalmazó bódét. Ez mondjuk nem az a kategória, ahol lekérdezi az ember a kocsi kártörténetét, de ha nagyon akarnám, akkor naná, hogy a Totálkár szolgáltatását választanám.
Aztán találtam ezt. A szürkét. Motorhibás, láthatóan leharcolt autó. De azt mondták, nem rozsdás. Ami ugye egy Sierránál nehezebben hihető, mint hogy maga Ratzinger bíboros járt vele miséket celebrálni. De kaptam pár fényképet, és már mentünk is Gabi barátommal a guruló dobozért. Aztán jött a meglepetés.
Aki látott már fotókat használt autókról, az tudja, mennyire csalókák tudnak ezek a képek lenni. Még a megfakult fényezés is tud csillogni, az ecsettel lemázolt, alufóliával betapasztott lemezek meg egészségesnek tűnhetnek a kissé homályos fotókon. Ez benne volt a pakliban. Nem vagyok nagyon csodaváró típus, és hiába mondta az eladó, hogy nincs ezen komoly rozsda, nem nagyon hittem. De bakker, én nem értem hogy hogyan, de akárhonnan nézem, pár nem túl komoly lyukon és pörsenésen kívül a teherviselő elemek, taposók, doblemezek mind egészen jónak tűnnek. Túl jónak. Pedig az is látszik, nem nagyon piszkálta ezt még senki. Ráadásul van ebben kilométer rendesen, eddig még egyik Sierrám kormánya sem volt ennyire kopott, mint ennek. És hát vannak rajta horpadások is szép számmal, de ezek miatt kár aggódni, a mostani felhasználási profil mellett is szaporodnak Piroskán a szépségfoltok.
Tehát a terv az, hogy ebbe a bódéba belelógatom a motort, váltót, amit a pirosból kiemelek, meg a futóművet is Piroska adja a projekthez. A beteg TD motornak tán lesz pár alkatrésze, ami jó lehet más Sierrájába, Mondeójába, Escortjába, Orionjába, esetleg Fiestájába. Esetleg Moszkvics Alekójába, mert ugye azt is gyártották ezzel az 1,8-as turbódízellel.
A többi cucc sorsa meg majd kiderül bontás-átépítés közben -a váltóról mondjuk már most tudom, jó lesz egy V6-os motorhoz. Az is menet közben derül ki, mennyi rozsda van a szürkén az eddig még nem látott hajlatokban. Mert a kellemes meglepetések mellé mindig kap az ember pár kellemetlent...
Lehet, hogy elsőre túlzásnak tűnik az autót is fertőtleníteni, de azért van pár eset, amikor érdemes elgondolkodni. Ha nem hermetikusan lezárt otthonunkból autózunk mindennap a tökéletesen koronavírusmentes munkahelyünkig, egyedül ülve a kocsiban, nagyon kicsi az esély, hogy az autó belseje koronás lesz. Ha már más is beül, esetleg mi magunk is jártunk olyan helyen, ahol hozzáérhetünk vírusos tárgyakhoz, már előfordulhat, hogy szétkenünk egy kis koronavírust a kormánykeréken, a váltókaron, kéziféken. Taxik, kisbuszok, nagy buszok, autómegosztók járművei, oszkározók már sokkal veszélyeztetettebbek. Meg aztán eleve, itt a tavasz, jöhet a nagytakarítás, meg a klímafertőtlenítés, szóval járjuk csak körbe a témát.
Nem mehetünk el szó nélkül a napokban nagy felháborodást kiváltó eset mellett, mikor is egy autókozmetika hirdette a koronavírusmentesítő szolgáltatását. Én speciel nem háborodtam fel, mert az Index riportjából is kiderült, egy elég összetett csomagot adtak 15 ezer forintért, tehát pofátlan lehúzásnak nem lehet mondani. A baj csak az, hogy senki sem tudhatja biztosan, hogy teljesen sikerült vírusmentessé tenni a kocsi minden felületét. Hiszen ezt bizonyítani nem tudják, éppen ezért állítani sem szabad. Ez azért fontos, mert egyrészről őket éppen ezért fogják alaposan összeszidni, nekünk pedig tudomásul kell vennünk, hogy mi magunk sem tudjuk _teljes_ bizonyossággal fertőtleníteni az autónkat -hiszen nem tudjuk leellenőrizni, mennyire voltunk hatékonyak. Én legalábbis nem tudok olyan módszerről, amivel tutira meg tudjuk mondani, hogy ott van-e a kapaszkodón a kis rohadék koronavírus, és épp ezért azt sem tudjuk megállapítani, hogy a törölgetés után meg már nincs.
Ha szeretnél kicsit többet megtudni a vírusról, érdemes a Zállatorvos vonatkozó videóját megnézni, elég szórakoztató, ráadásul megtudhatjuk belőle, hogy a bosszúállás és büntetés egyik hatékony módja a juharszirupos almás pitével megdobálás:
A fenti videóban is elhangzik, és minden más lehetséges fórumon elmondták már: a vírus védőburkát könnyű tönkretenni egy kis zsíroldószerrel. Ezért is mondják mindenhol, mossunk alaposan kezet (legalább 20 másodperc – ezt nem nehéz megjegyezni, mert pont tíz másodperccel kevesebb, mint fél perc), esetleg használjunk alkoholos fertőtlenítő szereket. És ami a kezünkön megöli a rohadékokat, az jó eséllyel kinyiffantja őket a kormánykeréken, meg a kilincseken is. És ez máris ad némi támpontot, mikkel támadhatjuk a dögöt.
Sok olyan tisztítószert használunk autótisztításkor, amik jó zsíroldók. Ott van ugye rögtön a normál konyhai mosogatószer. Amit sokan használnak kocsimosásra is (még ha nem igazán alkalmas a feladatra, hiszen a felvitt védőrétegeket, viaszt, stb. is feloldja, de ez most mellékes). Ha a kolbászzsírt lehozza a tányérról, nem hiszem, hogy a koronavírust nem csinálná ki. Ha a szappanban jobban hiszel, abból is csinálhatsz vizes oldatot. Ezek a szerek szinte minden felületen rizikó nélkül használhatóak.
Problémásak lehetnek a durvább zsíroldók és a fertőtlenítőszerek. Ezek megmarhatják a műanyagok felületét, szóval csak óvatosan kezdjünk támadni ezekkel. Mondjuk egyébként is rá szokták írni minden agresszívabb tisztítószerre, hogy tessék egy kevésbé feltűnő helyen kipróbálni, nehogy a műszerfal kellős közepét tegyük tönkre. Textilre is csak óvatosan használjuk őket.
Határozottan jól működik egyes szakmai cikkek szerint a háztartási hypo. Ráadásul nem is kell nagyon töményen használni, elég a 0,1 százalékos oldat. Ez az általában 5 százalékos töménységű háztartási hypo ötvenszeres hígítása, tehát 1 liter hypo és 50 liter víz keveréke, azaz egy deci hypóhoz öt liter vizet adva is még elég koronavírus-gyilkos mixet kapunk. A baj az ilyen hypós oldatokkal és az egyéb hasonló szerekkel, hogy kifakíthatják a textileket, szélsőséges esetben kárt is tehetnek bennük.
Tehát az már jól látszik, az egyik problémánk a szövet kárpitok, illetve a szőnyegek tisztítása. A másik nyűg az összes olyan kis rés, amibe betüsszenteni ugyan tudunk, de a rongyokkal-papírtörlőkkel már nem férünk be. Oké, ezeket megfogni sem tudjuk, tehát kevésbé veszélyesek is a továbbfertőzés szempontjából, de ne feledjük, mindig van olyan terület, amit kifelejtünk, pedig akár hozzá is férhetnénk. Na, és akkor ezekkel a nagy felületekkel és kis résekkel, meg a szellőzőberendezéssel mit lehet kezdeni?
Ózon. Ózonnal támadhatunk. Mert az fertőtlenít, ezt tudjuk már mióta, hiszen a klímafertőtlenítéshez is ezt használják. Nos, ez igaz. És elég jó hatásfokkal megöli a baktériumokat, meg a gombákat. De azt nem tudni teljes bizonyossággal, hogy a vírusokkal, pontosabban a koronavírussal szemben mennyre hatékony. A korábban már említett Index-cikkben megszólalt Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, és elmondta: „az ózonnál azonban igazán jól kimért módszertan vírusokra nem létezik, így erősen kétséges a felhasználhatósága.”
Ugyanakkor külföldi oldalakon nagyon határozottan állítják, hogy konkrétan a koronavírus ellen is hatékony az ózon. A kínai állami honlapon publikáló Zhou Muzhi (a Tokyo Keizai University professzora és a Cloud River Urban Research Institute elnöke) szerint a P3 laboratórium kísérletei igen hatékonynak mutatták az ózont. A Li Zelin professzor vezette intézmény szerint a Sárgahasú szavannacerkóf SARS vírussal fertőzött vesesejtjeiben 99,22 százalékos hatékonysággal ölte meg az ózon a vírusokat. Csak az a baj, hogy ez nem a mostani Covid-19, azaz a wuhani vírus. A wuhani koronavírus és a SARS génszekvenciája 80 százalékos egyezőséget mutat – tehát azért nem teljes a bizonyosság. Ugyanezt a következtetést vonja le a Thailand Medical News vonatkozó cikke: az ózon SARS vírus elleni hatékonyságát 17 különböző tanulmány bizonyította, és a SARS és a Covid–19 közt elég nagy ahhoz a hasonlóság, hogy viszonylag nagy biztossággal kijelentsék, a Covid–19-et is kicsinálja.
De mi az az ózongenerátor? Egy gép, ami ózont generál, egyértelmű. Az, hogy hogyan is működik, egy normál, kereskedelmi forgalomban is kapható gép dobozát forgatva nem teljesen egyértelmű – az Anesty ST–5G egy fekete dobozban csinálja a csodát. De szerencsére Miki barátom kölcsönadta a saját, e-bayen vásárolt generátorát, ami azonnal látni engedi, mi mit csinál egy ilyen gépben. És azt is azonnal megérti az ember, miért nem kapni ilyet se magyar webshopban, se boltban. Ha a ventilátor nem darálja le az ember kisujját (nem fogja, annyira azért csak nem erős, akkor simán megbaszarinthatja az áram – a tápkábel bekötése minimum aggályos érintésvédelmi szempontból. Gyakorlatilag olyan az egész, mint ha technika órán barkácsolták volna hetedikesek. De a legfontosabbakat tudja: bedugod és generálják a lapok az ózont, a ventilátor meg fújja szanaszét.
Egy komolyabb ózongenerátor azért a barkácsgenerátornál többet tud, és nem csak azt, hogy nem döglesz meg az áramütéstől. Minimum van rajtuk egy ki-bekapcsoló gomb és egy időzítő, de a jobbak távirányítással is kapcsolhatók, illetve programozhatóak. Aztán ha valaki HEPA-szűrős, ionizátoros, aktív szénszűrős, UV-fénnyel is operáló öthoni mindenesre vágyik, azt is kapni.
Akármelyiket is választja az ember (kisebb légtérbe elég egy kisebb teljesítményű gép, de ha gyorsan akar az ember hatást elérni, vagy akár szobát, lakást is ózongenerálna, egy combosabbat érdemes venni, amelyik több ózont képes csinálni, és a ventilátora is nagyobb teljesítményű), nem szabad csak úgy nekiállni az ózongyártásnak. Nem csak a baktériumok, vírusok és gombák, de az emberek, állatok és növények sem kompatibilisek a sok ózonnal. Csak olyan helyiségben szabad használni a gépeket, ahol ezek egyike sincs, ráadásul hiába nincs mondjuk cirmi a Mondeóba bezárva, ha a garázsban állunk neki fertőtleníteni, és a macska a kocsi mellett szundikál, jó eséllyel rosszat fogunk tenni vele, hiszen az autó nem zár légmentesen, a réseken szépen kijön az ózon, aztán szegény macsek szervezete meg majd zokon veszi.
Tehát ha ózongenerátorral támadjuk a belteret, hogy a kárpitok és a rések is fertőtlenítődjenek, álljunk a kocsival ki a szabadba. Ha van a fűtéspanelen belső kerengetés, kapcsoljuk át, hogy az utastér levegőjét recirkulálja a szellőzőrendszer, és indítsuk el a ventilátort is. Hogy az akksi bírja-e a 15-30 perces ventilátor-járatást, az ugye autó és akkumulátor-függő. Ha tudjuk közben tölteni az akkut, akkor nem kell beindítani az autót, és a klímát sem muszáj bekapcsolni, hiszen az a lényeg, hogy a szellőzőcsatornákat átjárja az ózon, nem pedig, hogy hideg legyen az utastérben.
Ha az összes fenti praktikát bevetjük, _jó eséllyel_ sikerül a mocsok vírusok java részét taccsra tenni. Biztosak ugye sosem lehetünk a dologban, de emiatt ne is aggódjunk, hiszen elég hamar tönkre lehet tenni a sok munkát – elég egy erősebb köhögés vagy tüsszentés, és oda a szép zöld gyep – izé, a vírusmentes utastér. Mert nem lehet elégszer elismételni: zsebkendőbe köhögj, tüsszents!
Természetesen megkerestünk virológusokat is a témával, feltettünk jó pár kérdést, de gyaníthatóan most számtalan sürgősebb és fontosabb dolguk van annál, hogy autófertőtlenítéssel foglalkozzanak. De nem kizárt, hogy valamikor kapunk választ a szakemberektől, ha így lesz, azt mindenképpen megírjuk, illetve videóban elmeséljük – már csak ezért is, hogy ne maradjatok le róla, iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra, lájkoljatok a Facebookon, meg kövessetek az Instagramon!
Az úgy volt, hogy kaptam kölcsönbe egy autót. Egy Mercedes, egy BMW és egy Alfa közül én ezt a 33-ast választottam. És nem azért, mert ez kellene a leginkább a listából, sőt. Éppen azért voltam erre a legkíváncsibb, mert soha nem vennék magamnak Alfa 33-ast. Hiába Csikós minden áriája, összes dicshimnusza, engem nem tudott szirén énekével elkábítani. De közös barátunkat, Littner Zsoltit igen, és ő vett is egyet. Ezt a pirosat itt a videóban.
Most itt volt a lehetőség, hogy egy-két napig használjak egy csodaszép kiállású, kívül piros-belül fekete Alfa 33-ast, bolond lettem volna kihagyni. Kicsit persze féltem, mi lesz, ha ez a vörös céda elcsavarja a fejem, és majd én is olthatatlan vágyat érzek egy ilyen bokszermotoros, elsőkerekes Alfa iránt? Mert ez már nem olyan, mint Csikós Alfája, aminek krétásan porlott a műszerfalán minden kapcsoló, foltokban hámlott a tetőkárpitja, és ez egésznek olyan hangulata volt, mikor először beültem, mint egy agyonhasznált, dél-olasz napsütésben erodálódott kocka Fiat Ducatónak.
Ez a piros itt viszont csillog kívül, patika belül, és ahogy azt a Becsületesnepper is szokta mondogatni: a szem eszik először. Itt gyorsan jól lehet lakni már csak a nézésétől is, a kérdés csak az, hogy a járása, az milyen. De mielőtt bármi is történhetne, le kell mosni a kocsit, mocskosan mégse lehet fotózni-videózni. És itt jött a címben is emlegetett savazás. Szó szerint. Savval tisztítottam le az alufelniket, mert nagyon rá volt égve a fékpor.
Csináltam már ilyet korábban, pedig magam sem hittem el, hogy működhet, pontosabban hogy úgy működhet a dolog, hogy közben nem teszi tönkre az alufelnit lakkozását. Hát, eddig egyszer sem tett kárt a felnikben. És hozzá kell tenni, hogy nagyon sok autókozmetikában használják a háztartási sósavat. És hogy volt már, aki meg akart verni, amiért ilyen hülyeségeket művelek, és terjesztek, mert rendes, magára valamit is adó kozmetikában csak lúgos tisztítószert használnak. Igazságot nem szeretnék tenni az ügyben, egyszer kipróbálok valami rendes, kifejezetten felnitisztításra kotyvasztott szert is, de most ez volt kéznél – és megint gyönyörűen működött.
Az oldalablakok légterelői is kaptak egy kis simogatást, az évek alatt sok-sok finom karc elvette a fényét a plexinek (ami egyébként polikarbonátból van, tehát nem plexi, de mindenki plexinek hívja), ráadásul, különösen este alig lehetett átlátni rajtuk. Ezért gyorsan felpolíroztam őket, igaz, csak kézzel, és egy nem túl durva polírszerrel, de egész szépen sikerült felhozni a plexiket. Ha az ember bátrabb, meg több időt szán a dologra, akkor egy kicsit durvább pasztával, polírgéppel nekiugorva a kiszerelt légterelőknek, szinte újba tudja tenni. Jut eszembe, van is valahol egy robogóra való plexim, azon meg is mutatom, mire gondoltam.
Mindenesetre most már csillog az autó, nincs akadálya, hogy kicsit közelebbről megnézhessük magunknak – hamarosan jön arról is egy videó.
