Lehet, hogy elsőre túlzásnak tűnik az autót is fertőtleníteni, de azért van pár eset, amikor érdemes elgondolkodni. Ha nem hermetikusan lezárt otthonunkból autózunk mindennap a tökéletesen koronavírusmentes munkahelyünkig, egyedül ülve a kocsiban, nagyon kicsi az esély, hogy az autó belseje koronás lesz. Ha már más is beül, esetleg mi magunk is jártunk olyan helyen, ahol hozzáérhetünk vírusos tárgyakhoz, már előfordulhat, hogy szétkenünk egy kis koronavírust a kormánykeréken, a váltókaron, kéziféken. Taxik, kisbuszok, nagy buszok, autómegosztók járművei, oszkározók már sokkal veszélyeztetettebbek. Meg aztán eleve, itt a tavasz, jöhet a nagytakarítás, meg a klímafertőtlenítés, szóval járjuk csak körbe a témát.

Nem mehetünk el szó nélkül a napokban nagy felháborodást kiváltó eset mellett, mikor is egy autókozmetika hirdette a koronavírusmentesítő szolgáltatását. Én speciel nem háborodtam fel, mert az Index riportjából is kiderült, egy elég összetett csomagot adtak 15 ezer forintért, tehát pofátlan lehúzásnak nem lehet mondani. A baj csak az, hogy senki sem tudhatja biztosan, hogy teljesen sikerült vírusmentessé tenni a kocsi minden felületét. Hiszen ezt bizonyítani nem tudják, éppen ezért állítani sem szabad. Ez azért fontos, mert egyrészről őket éppen ezért fogják alaposan összeszidni, nekünk pedig tudomásul kell vennünk, hogy mi magunk sem tudjuk _teljes_ bizonyossággal fertőtleníteni az autónkat -hiszen nem tudjuk leellenőrizni, mennyire voltunk hatékonyak. Én legalábbis nem tudok olyan módszerről, amivel tutira meg tudjuk mondani, hogy ott van-e a kapaszkodón a kis rohadék koronavírus, és épp ezért azt sem tudjuk megállapítani, hogy a törölgetés után meg már nincs.

Ha szeretnél kicsit többet megtudni a vírusról, érdemes a Zállatorvos vonatkozó videóját megnézni, elég szórakoztató, ráadásul megtudhatjuk belőle, hogy a bosszúállás és büntetés egyik hatékony módja a juharszirupos almás pitével megdobálás:

A fenti videóban is elhangzik, és minden más lehetséges fórumon elmondták már: a vírus védőburkát könnyű tönkretenni egy kis zsíroldószerrel. Ezért is mondják mindenhol, mossunk alaposan kezet (legalább 20 másodperc – ezt nem nehéz megjegyezni, mert pont tíz másodperccel kevesebb, mint fél perc), esetleg használjunk alkoholos fertőtlenítő szereket. És ami a kezünkön megöli a rohadékokat, az jó eséllyel kinyiffantja őket a kormánykeréken, meg a kilincseken is. És ez máris ad némi támpontot, mikkel támadhatjuk a dögöt.

Sok olyan tisztítószert használunk autótisztításkor, amik jó zsíroldók. Ott van ugye rögtön a normál konyhai mosogatószer. Amit sokan használnak kocsimosásra is (még ha nem igazán alkalmas a feladatra, hiszen a felvitt védőrétegeket, viaszt, stb. is feloldja, de ez most mellékes). Ha a kolbászzsírt lehozza a tányérról, nem hiszem, hogy a koronavírust nem csinálná ki. Ha a szappanban jobban hiszel, abból is csinálhatsz vizes oldatot. Ezek a szerek szinte minden felületen rizikó nélkül használhatóak.

Problémásak lehetnek a durvább zsíroldók és a fertőtlenítőszerek. Ezek megmarhatják a műanyagok felületét, szóval csak óvatosan kezdjünk támadni ezekkel. Mondjuk egyébként is rá szokták írni minden agresszívabb tisztítószerre, hogy tessék egy kevésbé feltűnő helyen kipróbálni, nehogy a műszerfal kellős közepét tegyük tönkre. Textilre is csak óvatosan használjuk őket.

Határozottan jól működik egyes szakmai cikkek szerint a háztartási hypo. Ráadásul nem is kell nagyon töményen használni, elég a 0,1 százalékos oldat. Ez az általában 5 százalékos töménységű háztartási hypo ötvenszeres hígítása, tehát 1 liter hypo és 50 liter víz keveréke, azaz egy deci hypóhoz öt liter vizet adva is még elég koronavírus-gyilkos mixet kapunk. A baj az ilyen hypós oldatokkal és az egyéb hasonló szerekkel, hogy kifakíthatják a textileket, szélsőséges esetben kárt is tehetnek bennük.

Tehát az már jól látszik, az egyik problémánk a szövet kárpitok, illetve a szőnyegek tisztítása. A másik nyűg az összes olyan kis rés, amibe betüsszenteni ugyan tudunk, de a rongyokkal-papírtörlőkkel már nem férünk be. Oké, ezeket megfogni sem tudjuk, tehát kevésbé veszélyesek is a továbbfertőzés szempontjából, de ne feledjük, mindig van olyan terület, amit kifelejtünk, pedig akár hozzá is férhetnénk. Na, és akkor ezekkel a nagy felületekkel és kis résekkel, meg a szellőzőberendezéssel mit lehet kezdeni?

Ózon. Ózonnal támadhatunk. Mert az fertőtlenít, ezt tudjuk már mióta, hiszen a klímafertőtlenítéshez is ezt használják. Nos, ez igaz. És elég jó hatásfokkal megöli a baktériumokat, meg a gombákat. De azt nem tudni teljes bizonyossággal, hogy a vírusokkal, pontosabban a koronavírussal szemben mennyre hatékony. A korábban már említett Index-cikkben megszólalt Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, és elmondta: „az ózonnál azonban igazán jól kimért módszertan vírusokra nem létezik, így erősen kétséges a felhasználhatósága.”

Ugyanakkor külföldi oldalakon nagyon határozottan állítják, hogy konkrétan a koronavírus ellen is hatékony az ózon. A kínai állami honlapon publikáló Zhou Muzhi (a Tokyo Keizai University professzora és a Cloud River Urban Research Institute elnöke) szerint a P3 laboratórium kísérletei igen hatékonynak mutatták az ózont. A Li Zelin professzor vezette intézmény szerint a Sárgahasú szavannacerkóf SARS vírussal fertőzött vesesejtjeiben 99,22 százalékos hatékonysággal ölte meg az ózon a vírusokat. Csak az a baj, hogy ez nem a mostani Covid-19, azaz a wuhani vírus. A wuhani koronavírus és a SARS génszekvenciája 80 százalékos egyezőséget mutat – tehát azért nem teljes a bizonyosság. Ugyanezt a következtetést vonja le a Thailand Medical News vonatkozó cikke: az ózon SARS vírus elleni hatékonyságát 17 különböző tanulmány bizonyította, és a SARS és a Covid–19 közt elég nagy ahhoz a hasonlóság, hogy viszonylag nagy biztossággal kijelentsék, a Covid–19-et is kicsinálja.

De mi az az ózongenerátor? Egy gép, ami ózont generál, egyértelmű. Az, hogy hogyan is működik, egy normál, kereskedelmi forgalomban is kapható gép dobozát forgatva nem teljesen egyértelmű – az Anesty ST–5G egy fekete dobozban csinálja a csodát. De szerencsére Miki barátom kölcsönadta a saját, e-bayen vásárolt generátorát, ami azonnal látni engedi, mi mit csinál egy ilyen gépben. És azt is azonnal megérti az ember, miért nem kapni ilyet se magyar webshopban, se boltban. Ha a ventilátor nem darálja le az ember kisujját (nem fogja, annyira azért csak nem erős, akkor simán megbaszarinthatja az áram – a tápkábel bekötése minimum aggályos érintésvédelmi szempontból. Gyakorlatilag olyan az egész, mint ha technika órán barkácsolták volna hetedikesek. De a legfontosabbakat tudja: bedugod és generálják a lapok az ózont, a ventilátor meg fújja szanaszét.

Egy komolyabb ózongenerátor azért a barkácsgenerátornál többet tud, és nem csak azt, hogy nem döglesz meg az áramütéstől. Minimum van rajtuk egy ki-bekapcsoló gomb és egy időzítő, de a jobbak távirányítással is kapcsolhatók, illetve programozhatóak. Aztán ha valaki HEPA-szűrős, ionizátoros, aktív szénszűrős, UV-fénnyel is operáló öthoni mindenesre vágyik, azt is kapni.

Akármelyiket is választja az ember (kisebb légtérbe elég egy kisebb teljesítményű gép, de ha gyorsan akar az ember hatást elérni, vagy akár szobát, lakást is ózongenerálna, egy combosabbat érdemes venni, amelyik több ózont képes csinálni, és a ventilátora is nagyobb teljesítményű), nem szabad csak úgy nekiállni az ózongyártásnak. Nem csak a baktériumok, vírusok és gombák, de az emberek, állatok és növények sem kompatibilisek a sok ózonnal. Csak olyan helyiségben szabad használni a gépeket, ahol ezek egyike sincs, ráadásul hiába nincs mondjuk cirmi a Mondeóba bezárva, ha a garázsban állunk neki fertőtleníteni, és a macska a kocsi mellett szundikál, jó eséllyel rosszat fogunk tenni vele, hiszen az autó nem zár légmentesen, a réseken szépen kijön az ózon, aztán szegény macsek szervezete meg majd zokon veszi.

Tehát ha ózongenerátorral támadjuk a belteret, hogy a kárpitok és a rések is fertőtlenítődjenek, álljunk a kocsival ki a szabadba. Ha van a fűtéspanelen belső kerengetés, kapcsoljuk át, hogy az utastér levegőjét recirkulálja a szellőzőrendszer, és indítsuk el a ventilátort is. Hogy az akksi bírja-e a 15-30 perces ventilátor-járatást, az ugye autó és akkumulátor-függő. Ha tudjuk közben tölteni az akkut, akkor nem kell beindítani az autót, és a klímát sem muszáj bekapcsolni, hiszen az a lényeg, hogy a szellőzőcsatornákat átjárja az ózon, nem pedig, hogy hideg legyen az utastérben.

Ha az összes fenti praktikát bevetjük, _jó eséllyel_ sikerül a mocsok vírusok java részét taccsra tenni. Biztosak ugye sosem lehetünk a dologban, de emiatt ne is aggódjunk, hiszen elég hamar tönkre lehet tenni a sok munkát – elég egy erősebb köhögés vagy tüsszentés, és oda a szép zöld gyep – izé, a vírusmentes utastér. Mert nem lehet elégszer elismételni: zsebkendőbe köhögj, tüsszents!

Természetesen megkerestünk virológusokat is a témával, feltettünk jó pár kérdést, de gyaníthatóan most számtalan sürgősebb és fontosabb dolguk van annál, hogy autófertőtlenítéssel foglalkozzanak. De nem kizárt, hogy valamikor kapunk választ a szakemberektől, ha így lesz, azt mindenképpen megírjuk, illetve videóban elmeséljük – már csak ezért is, hogy ne maradjatok le róla, iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra, lájkoljatok a Facebookon, meg kövessetek az Instagramon!