Múltkor Peti barátom elektromos Skoda Citigójával kellett kicsit foglalkoznunk: az autót két nappal azután, hogy elhozta a szalonból, valaki rondán összekarcolta. Egy bevásárlókocsi vagy más, mindegy is, de két, lemezig hatoló karcot ejtett a bal hátsó ajtón. Ott álltam mellette, mikor felfedezte a gyalázatot, és teljesen együtt éreztem vele. Pontosabban, én ordítottam volna a helyében, ő ehhez képest csak visszafogottan anyázott. De látszott, a felfedezés az egész napját tönkre tette. Megígértem neki, hogy segítek eltüntetni a karistokat, de legalábbis tompítani a rútságot, amennyire lehet.

Egyik délután kikevertettem a gyári színkód alapján a két komponensű javító festéket, majd óvatosan mindkét karcot addig ecsetelgettem, míg a javított foltok síkja kiemelkedett a gyári fényezésből. Messziről sokkal jobban nézett ki, mint előtte, hiszen a két, szinte fekete folt helyén két, a gyári színnel azonos árnyalatú, de otromba paca csücsült. Amennyire randa volt a két nagy festék-göb, annyira volt elengedhetetlen, hogy kiemelkedjenek a gyári fényezésből: így lehetett síkba csiszolni majd összepolírozni a felületet.

Ilyenkor nagyon fontos, hogy a felesleges festékréteget egy kemény felületre ragasztott, finom (1000-es illetve 2000-es) vizes csiszolópapírral adjusztálja az ember. És nagyon óvatosan csiszoljon. Mert a cél az, hogy csak és kizárólag a javítófestékből koptassunk le - ha nem egy kemény és teljesen sík felületű csiszoló blokkal  dolgozik az ember, hanem mondjuk puszta kézben fogja a csiszoló papírt, jó eséllyel hamarabb koptatja el alapozóig az eredeti festékréteget, mint a javítófesték-pacát. 

Ha apró hibát kell elcsiszolni, a csiszolópapírt érdemes egy teljesen sík műanyag vagy keményfa darabra ragasztani. Kétoldalas ragasztószalag tökéletesen jó ide, de ne szivacsos legyen, mert az engedi, hogy  a csiszolópapír kövesse az egyenetlenséget, viszont a cél éppen az, hogy csak a dudor tetejét csiszoljuk

Óvatos csiszatolás után határozott polírozás jöhetett. Persze erre nem alkalmas a korábban próbált aldis paszta, az ide kevés. Több abrazív szemcse, meg a fene (és a polírszer-fejlesztő) tudja még mi minden kell ahhoz, hogy egy teljesen visszamattított fényezést Salamon tökévé változtathassa az ember. Nem véletlen, hogy egy minőségi polírszer 10-15-ször drágább, mint a vegyesbolti lakkápoló szer.

A vastag festék-göböket vízzel nedvesített, finom csiszolópapírral kell az eredeti fényezéssel egy síkba csiszolni. Alul már majdnem kész

Nem lett tökéletes a felület, de tudtuk előre, hogy nem lesz az, és nem is volt cél. Egyrészt a lemez horpadt is kicsit, ezt én nem mertem most házilag javítani, mert a sérült festéknél túlságosan is nagy volt a rizikó, hogy nem a horpadást, hanem a lakkot tépi le a lemezről az ember. Meg aztán ez egy városi autó, ami tetszik -nem tetszik, fog még pár hasonló, meg lényegesen rondább pofont is kapni az élettől. A legfontosabb az volt, hogy ne rozsdásodhasson a lemez, meg hogy kevésbé legyen feltűnő a hiba. Azt hiszem, ez összejött.

A kétkomponensű festék-szettet 2000 forintért keverték az autófesték-boltban, szinte kimutathatatlan mennyiség fogyott

A festék+edző szett 2000 forint volt, a karcokba ecsetelt festék értéke szinte kimutathatatlan, az elhasznált polírszer ára sem lehetett párszáz forintnál több. Összesen nettó fél órát, ha foglalkoztam vele. Az eredmény a ráfordított pénz és idő tekintetében kifejezetten jó, de azért van pár tanulság: az egyik, hogy a kétkás (két komponensű, azaz festék és edző) festékeknél ennyire vastag rétegben csak lényegesen több szikkadási időt betartva, több rétegben szabad dolgozni, mert csiszolás után látszik, hogy a legfelső, vastag festék réteg tele van egészen apró gázbuborékokkal - ez azért van, mert a túl vastag réteg nem tud rendesen "átszellőzni". Aztán azt is érdekes szem előtt tartani, hogy egy két (vagy még több) rétegű fényezésnél, ahol a színt egy vékonyabb bázis-réteg adja,a csillogást meg egy átlátszó, vastag lakkréteg, egy-az egyben nem lehet a fenti módszert alkalmazni. Ilyen, általában metál, vagy gyöngyház fényezéseknél először a színt kell óvatosan a karcba ecsetelni, majd az előírt száradási időt betartva jöhet a színtelen lakk. Ezt a lakk réteget lehet aztán egyre vastagabbra építeni, hogy a teljes száradás után legyen miből visszacsiszolni-polírozni.Alig észrevehető, apró buborékok képződtek az egy rétegben túl vastagon ecsetelt festékrétegben - több, vékony rétegben felhordva, szikkadási időket betartva ez a mikroszkopikus baleset elkerülhető 

Azzal viszont érdemes számolni, hogy egy kényesebb színnél, különösen nagyobb, mélyebb karcolások esetében lényegesen nehezebb alig észrevehető javítást csinálni. De biztosan kevésbé lesz feltűnő a hiba, mint a javítás nélkül, és a lényeg, hogy a rozsdának is kevesebb az esélye egy javított sérülésnél.