Ha nem vagy őrült rali-bubus (én sem), ha a szemed nem négykarikás az elvakult Audi-rajongástól (nekem sem), az Audi Quattro akkor is tuti megmozgat benned valamit (bennem is). Ez az autó egy korszak ikonja, egy korszak elindítója, az autóversenyzés az első összkerekes Audik óta már nem ugyanaz, mint előtte volt. Talán meglepő, de legózás fog következni – nem bírtam ellenállni, össze kellett raknom ezt a készletet.
Még egy alsó tagozatos is értette akkoriban (ez én lennék), hogy a Quattrók teljesen felforgatták a raliversenyeket, de igazából az utcai autók világában is forradalmat hoztak. Voltak más összkerekes autók, sokkal korábban is, de na. Nem kell ezt magyarázni szerintem.
Ja, és aki a nyolcvanas évek közepén már tudott egyedül késsel-villával enni, az azt is tudja, hogy a Quattro a magyar raliban is fontos autó volt: az örökös magyar bajnok Ferjáncz is sokáig veretett egy ilyen turbós-összkerekessel – igaz, az nem az S1 volt, mint a 76897 cikkszámú készlet alanya.
Ez a kisautó rendes modell, azt hiszem, azt a formáját és a kidolgozottságát látva nem nagyon kell bizonygatni. Persze, nem olyan, mint egy utolsó rugós alátétig kidolgozott fém modell, de a LEGO-kockákból építkezés korlátozza az építőt. Ugyanakkor az is igaz, hogy épp ez, a korlátozott lehetőség az, amitől igazán le tud döbbenni az ember. Ha elém teszik a világ összes elérhető LEGO alkatrészét, akkor sem lennék képes ennyire klasszul leutánozni az eredeti S1 Quattro formáit.
Rendszeresen lenyűgöznek az igazán jól sikerült építések – nem tudom, hogy csinálják egyesek, hogy minden bonyolult és összetett formát le tudnak LEGO-kockákra fordítani, de én tényleg gyermeki vigyorral tudom elemezgetni, mit hogyan oldottak meg, milyen alapvetően teljesen másra kitalált alkatrészt tudtak egészen váratlan szerepben beépíteni. Most épp a palacsintasütővel tudtak meglepni -lásd a videóban.
Oké, a Quattróval nem volt _olyan_ nehéz dolguk, hiszen kicsit szögletes az eredeti forma is, meg aztán nagyon markáns a sziluett, de ezzel együtt is meglepett, mennyire nincs hiányérzetem a kisautót nézegetve. Nem hümmögtem, hogy jójó, de itt lehetne kicsit hosszabb, ott rövidebb, ez vagy az lehetett volna máshogy. Persze biztos vagyok benne, hogy lesznek átépítések, finomítások a LEGO-őrült közösségekben – tuti lesz, aki megépíti Michéle Mouton autóját, ehhez ugye elég lehet egy másik dekor, meg női haj és arc a figurának. Ja, nem mondtam, hogy a konkrét autó az IN-NM 7 rendszámú kocsi az a versenygép, amivel az 1985-ös Sanremo ralit nyerte meg Walter Röhrl.
Ha esetleg valaki megcsinálja ennek az átalakításával a hosszabb tengelytávú Quattrót, amivel Ferjánczék raliztak (akár a Camel, akár a Rothmans festéssel), tegye meg, hogy elküldi a képét.
Te sem hagyhatod szó nélkül!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.