Azt mondjuk az elején le kell szögeznem, eddig soha nem volt rá szükségem, és ha fogom is használni, nem hiszem, hogy csapágyasra koptatom. De az biztos, hogy ha végre ráveszem magam, és karosszéria javításra vetemedek, ezt a legnagyobb örömmel fogom csattogtatni.

A lyukasztó és peremező gép arra való, hogy amikor az ember valamilyen karosszéria elemet javít, akkor egyrészről pillanatok alatt gyártson furatot a lemezbe, amin keresztül az alatta levő lemezhez lehet hegeszteni a csere- vagy javítódarabot, illetve a lemez peremére egy olyan peremet hajlítson, amire rálapolva lehet a a másik lemezt illeszteni és hegeszteni. A perem merevíti az anyagot, stabilabbá teszi a javítást, mint ha csak él-az élben pöttyözné az ember a lemezeket.

Ez a gép is a Lidl levegős -akciójában volt, egy csomó másik pneumatikus berendezéssel és kompresszorokkal együtt lehetett megvenni, 9.999,- forintért. Ez különösen akkor hangzik jól, ha tudjuk, hogy a sima, kézi erővel működő peremező-lyukasztó fogók is 6-8 ezer forint körül kezdődnek. De azokat az emberi izzadság hajtja ezt meg ugye a sűrített levegő, csattog és sziszeg, tisztára profinak érzi magát az ember tőle.

Első körben arra voltam megint kíváncsi, hogy mennyire kompatibilis a szerszám a lidlis Parkside kompresszorral. A dobozán olvasható infók alapján minden fasza, az ötvenliteres kompresszor már elég neki. De valamiért megint csak a használati útmutatóba sikerült beleírni, hány liter levegőt is nyel be használat közben. Tehát csak akkor szembesülsz a 160 liter/perc értékkel, amikor már megvetted, kifizetted és otthon kicsomagoltad.

Márpedig, ha mindent egyszerre dobáltál a bevásárlókocsiba, és a frissen vásárolt kompresszorról működtetnéd a gépet, van egy kis bibi. A kompresszor elvileg 103 literes/percet tol ki magából 7 baron, a peremező meg 190 litert kérne 6,3 baron. Mondjuk ez még mindig sokkal jobb arány, mint a polírozógép nagyon sok (a papírjai nem írják mennyi, de a kompresszor nem bírta tartani a lépést a géppel) vagy a fúró 720 literje. És ugye ez a gép nem folyamatosan nyeli a levegőt, csak az egyen lyukasztások/peremezések elvégzésekor, rövid ideig. Tehát jó eséllyel klasszul lehet majd használni.

Egy 0,8 mm-es lemezen próbáltam ki mindkét funkciót. Maximum 1,5 mm lemezvastagságig használható, de persze edzett anyagból ilyen vastaggal már nem bírna el. A lemezbe ütött lyuk átmérője 5 mm, ezt tényleg egy gombnyomásra, erőlködés nélkül megcsinálja. Ez jó. Abban viszont nem vagyok egészen biztos, hogy egy ilyen, viszonylag kis lyukon keresztül kényelmesen, biztonságosan lehet-e CO-géppel hegeszteni. De a kis lemez konfettik, amiket kitol magából a masina, mindenképpen csinosak.

A peremezést ugyanaz a fej végzi, mint a lyukasztást, csak a fej másik oldalába kell tolni a lemezt. A perem legfeljebb 12 mm széles lehet – ez szerintem bőven elég mindenre. Ugyanazzal a lemezzel próbáltam ki, és gyönyörűen peremezte az éleket. Csak arra kell figyelni, hogy az ember gondosan ütköztesse a lemez szélét a pofa belsejéhez, hogy szép, egyenletes peremet csináljunk.

Próba közben pedig az is kiderült, a kompresszor teljesítményével nem nagyon lehet baj ennél a gépnél. Hiszen tényleg, csak akkor használ el egy szusszanásnyi levegőt, amikor a gombot benyomjuk. A 10 barra felfújt tartályú kompresszor 1-15 lyuk és 15-20 centi perem elkészítése után sem indult be, tehát 2 bar nyomást sem veszített az 50 literes tartályból.

Eddig tényleg ez a kedvenc levegős gépem a kínálatból. Tény, hogy ritkán kell csak, de akkor nagyon jó szolgálatot tehet. Nem igényel sok levegőt, de persze rendszeresen olajozni ezt is kell, pont úgy, mint a többi pneumatikus gépet. Egy hobbi autó felújításnál szerintem hasznos eszköz. És az a hang, ahogy csattan és szisszen minden egyes munkaütemnél, az nagyon állat :)