Összeszereltük és kipróbáltuk a Parkside kompresszort. Volt egy kis riadalom.

Mindegy milyen barkácsolással foglalkozol, egy kompresszort előbb-utóbb biztosan veszel. Mert a sűrített levegő nagyon sok mindenre használható. Igazából minden háztartásba kéne egy, mert port lefújni a számítógép hűtőbordáiról, felpumpálni a labdát, az unikornisos úszógumit, a flamingós matracot, a bringák kerekét, meg persze az autógumit. Ahhoz se kell nagy bátorság, hogy valaki ecset helyett egy olcsó szórópisztollyal fesse át a bútorokat – ezerszer szebb a végeredmény, igaz, festékszóróval nem lehet a folyosón festeni.

A Lidlnél ezen a héten megint sűrített levegős cuccokat akcióznak, gyorsan fel is nyaláboltam amit csak tudtam, teszteljünk le, amit csak lehet. Természetesen a kompresszorral kezdtem, anélkül se a festékszórónak, se a levegős racsnis kulcsnak nincs értelme.

A Parkside PKO 500 A2 a most kapható barkács-kompresszorok közül a nagyobbik. Már hogy méretben, meg tartály-űrtartalomban, mert a kompresszor műszaki adatai megegyezik a PKO 270 A5-ével, csak az 24 literes tartályt kapott. Illetve az 500-as drágább is valamivel, de ha nincs akut helyproblémánk, biztos, hogy a nagyobb tartályossal jobban járunk, hiszen több levegőt fogad magába, ha magunkkal gurítjuk, hogy az utcán felfújjuk vele a kocsi leengedett kerekét, ezzel kényelmesebben leszünk.

Ha az egyszeri kezdő barkácsoló meglátja a bolt gondoláit telepakolva a csodálatos és nem is túl drága pneumatikus szerszámokkal, meg a kompresszorral, lehet, hogy lendületből pakol be mindent a kosárba. De érdemes megnézni a csomagolást, nehogy egymással nem éppen kompatibilis cuccokat halmozzunk fel.

A kartonra van szép, nagy kép nyomtatva a kompresszorról, amin látszik is, hogy tényleg két sűrített levegős csatlakozás van rajta, egy a szabályozóval beállítható nyomásnak, egy meg a direkt csatlakozáshoz. Akár 10 bar nyomást tud csinálni a gép, szívóteljesítmény kb. 260 liter/perc, 7 baron kb. 103 liter/percet tud kifújni magából, kb. 37 kiló a gép, van egy 3 méteres hálózati kábel rajta, és kapunk a szettben egy 10 méteres nagynyomású tömlőt. Ez mondjuk nem sok, de hülyék lennének BÁRMIT is adni ingyé, ha azt el lehet adni valamennyiért.

Ami még nagyon biztató, hogy a dobozra nyomtatott képek közt nem csak biciklikerék felpumpálást mutatnak, de egy autót fényesítő levegős polírozógépet, pont olyat, amilyet pár méterrel arrébb fel is stócoltak a gondolában. Itt akkor elkezdhetünk örülni, hogy gép és kiegészítők szinkronban vannak, jó lesz minden.

Az összeszerelési útmutató egy nagyon idegesítő olvasmány. Nem csak azért, mert rendes férfi/nőiember NEM olvassa el a manuált, mert az ugye a hülyéknek van kitalálva, meg különben is, majd kinyitom, ha valamit már elrontottam. Hanem mert olyan penetráns fordítást sikerült belerakni, hogy az még az átlagos google-magyar szövegek közt is kiemelkedően bohócos. Ezzel együtt, ne legyünk lusták, üssük fel, olvassuk el a fontos dolgokat.

Érdekes, hogy nem írják féloldalas betűkkel, hogy EL NE INDÍTSD a kompresszort, amíg a mellékelt kenőolajat bele nem töltöd – abban reménykednek, észreveszik a népek a kapcsolóra ragasztott figyelmeztető matricát. Tehát a kerekek, gumitalpak, a fogantyú és a légszűrő beszerelése után be KELL tölteni a kenőolajat, aki ezt elmulasztja, az percek alatt tönkreteszi a kompresszort.

Ideáig gyorsan eljut az ember, tényleg csak két tizenhármas kulcs kell a haladáshoz. Négy csavar, négy anya, húsz alátét és kész is. Két csavarral rögzíteni kell még a fogantyút (ez mondjuk kicsit béna megoldás, hiszen csak szorít a két csavar, de gyaníthatóan megteszi). Légszűrőt becsavarni a helyére) kis műanyag dugót előtte természetesen kipattintani), aztán becsorgatjuk az olaj legnagyobb részét a forgattyúsházba – pont mint egy autó motorjánál – és lehet is indítani.

A megadott adatok szerint 2-3 perc alatt fel kellett volna töltenie a kompresszornak az 50 literes tartályt, de vagy én számoltam rosszul, vagy a kompresszor, közel öt perc kellett míg a 10-es közelébe ért a mutató. És akkor jött az a pillanat, amikor egyrészt összetojtam magam, másrészt felmerült, hogy valami nem kerek a géppel: 10 bar felett egy picivel nem a nyomáskapcsoló kapcsolta ki az elektromotort, hanem őrületes sziszegéssel a biztonsági szelep fújt le. Erre nagyon nem számítottam, mert hát nem is üzemszerű.

Persze adtam neki egy második esélyt is, akkor már szépen lekapcsolt, amikor kellett, sőt, ha elkezdett csökkenni a nyomás a tartályban, 8 bar alatt azonnal bekapcsolt. Mondjuk az látszott, hogy a lefújópisztoly levegő fogyasztását nem bírta utolérni, folyamatosan esett a nyomás. És akkor itt van az a pillanat, amikor érdemes felidézni a használati útmutató egyik meglepő pontját, a Rendeltetésszerűi használatról szólót:

Szóval, akkor ezek szerint, bár 260 liter/perces szállítási igényű gépeket lehet vele üzemeltetni (hogy hány baron, azt itt nem írják), a festékszórón, kerékfújón kívül máshoz nem nagyon ajánlják. Sőt, ha nem megfelelő kiegészítővel használjuk, ők mossák kezeiket, ha ilyenkor elromlik a kompresszor, ugrik a garancia.

Most már csak az a kérdés, hogy működnek a kompresszor mellett árult kiegészítők ezzel a kompresszorral, vagy sem? Naná, hogy kipróbálom – ha a YouTube videót becsengettyűzöd, feliratkozol, meg lájkolod az Autósimogató Facebook oldalát, értesülni is fogsz a következő videóról/posztról.