Van az a mondás, hogy manapság, amit nem Kínában gyártottak, az hamisítvány. Hát, a kínai BYD gyárnak ez a busza bizony nem Kínában gurult ki az üzemből, hanem Magyarországon, pontosabban Komáromban. De természetesen ettől még igazi, eredeti BYD.

Mindegyik elektromos autóbuszra kíváncsi voltam, de ez egy kicsit valamiért a többinél is jobban érdekelt. Na, nem azért, mert őrült BYD-rajongó lennék. Hanem azért, mert a márkával már akkor találkoztam, amikor akkumulátoros autója csak annak volt, aki a kezében egy rádiótávirányítóval vezette a gépet. Ha jól emlékszem, valamikor 2004 tájékán vettem egy 7,2 voltos BYD akkumulátort a Tamiya RC autómhoz. Viszonylag sokszor volt a kezemben, így megjegyeztem az akksira nyomtatott hárombetűs gyártó nevét, igaz semmit sem mondott. Aztán a kétezres évek végén már egész gyakran lehetett találkozni a Totalcaron is a BYD névvel (például azért is, mert övék volt a világ első sorozatban gyártott plug-in hibridje, de néhány furcsa klón kapcsán is a hírekbe kerültek).

Akkortájt már azt is tudhatta sok autók iránt érdeklődő, hogy a BYD neve egy rövidítésnek köszönhető: Build Your Dreams, azaz Valósítsd Meg az Álmaid. Ugyanis 1995-ben, az akkor 26 éves cégalapító Vang Csuanfu így nevezte el új cégét. A kémikus végzettségű fiatalemberből mára Kína 14. leggazdagabb embere lett (igaz, volt ő már „A” leggazdagabb kínai, még 2009-ben, de azóta a világ sokat változott), a BYD így aztán tényleg megvalósította az alapító álmait. Európában még nem túl ismert a név, hiszen az akkukat, amiket gyártanak, mobiltelefonok és laptopok burkolata fedi, az autóik és buszaik meg még nincsenek akkora számban jelen. Így aztán még sokszor magyarázni kell, hogy a BYD az nem Bé-Í-Dé, esetleg Bé-Ipszilon-Dé, hanem Bí-Uáj-Dí.

Vang Csuanfut nem szokás Elon Muskkal együtt emlegetni, de még úgy, hogy a BYD-nek nem csak elektromos járművei voltak, sem nehéz párhuzamot találni a Tesla és a BYD közt. Például a most kipróbált BYD busz esetében házon belül készülnek az akkumulátorok, a vezérlő elektronikák, a motorok is. Mi több, a BYD esetében magukat a cellákat is a cég fejleszti és gyártja. Sőt, az eddig eladott összesen 45 ezer elektromos autóbusz is teslai magasságokba emeli a BYD-t a maga kategóriájában.

Van azonban egy jelentős különbség a Teslák és a BYD buszok közt: Musk még nem húzott fel gyárat Magyarországon, viszont ezt a konkrét példányt, amit a Zöld Busz Programnak köszönhetően Sopronban alkalmunk volt kipróbálni, a komáromi gyárban szerelték össze. Természetesen nem minden alkatrész készült Magyarországon, sok komponens érkezik Kínából vagy épp más országból, de sok külső beszállító terméke is magyar üzemben készül, így aztán a magyar hozzáadott érték egész magas – hogy mennyire, azt elmondja a videóban Krenner László. Mondjuk a felhasználó szempontjából sokkal lényegesebb, hogy mekkora a busz hatótávja, illetve mennyire hatékonyan osztja be az akkuba töltött áramot. Vagy például, hogy mi az az alkatrész, amit a leggyakrabban kell cserélni egy buszon, és hogy mi az az elsőre drágább, de már nem túl hosszú távon is megtérülő megoldás, amivel elejét lehet venni a gyakori cserének.

Ezt a BYD buszt is lehetőségünk volt vezetni, és bizony egyre tisztábban látszik, hogy ekkora járművet terelgetni sokkal összetettebb feladat, mint azt egy mezítlábas úrvezető gondolja. Minden alkalommal kiderül, hogy az a gondolkodásmód, amivel az ember egy személyautót, vagy akár kistehert elvezetget, teljesen használhatatlan egy buszon. Számtalan dolgot kell figyelembe venni, a busznak olyan túlnyúlásai vannak, amikre földi halandó nem is gondol, egy szimpla kanyarnál is alaposan végig kell gondolni, hol fog az orra karistolni, mikor kezd el a hátulja fordulni, mit sodorhatunk el a hátuljával. És természetesen se a fék-, se a gázpedált nem lehet úgy használni, mint egy polgári járműben – az átgondolatlan, hirtelen lassításokat és gyorsításokat itt törött végtagok, vérző orrok meg jajveszékelés követik. Autóbuszt vezetni tényleg több, mint amit egy személyautó megkövetel. Ez tényleg egy szakma.

Más, a Zöld Busz Mintaprojektben résztvevő típust is meg fogunk nézni közelebbről (eddig láthattuk az Ebusco buszát, megnézhettük, hol gyártják az elektromos Ikarusokat) kipróbáltuk a legnagyobb magyar autóbuszgyár, a Credobus partnerének villanybuszát, sőt, egész közelről megismerhettük az elektromos Mercedes-Benz eCitarót is), ezért, ha érdekel a téma, ne felejts el lájkolni minket a Facebookon, követni Instagramon, illetve feliratkozni a YouTube-csatornánkra!