Ez az a kiállítás és vásár, ahol az utóbbi években annyi a változás a minket érdeklő területeken, hogy csak kapkodom a fejemet. Először 2007-ben jártam kint. Utána 6-8 évig nagyjából ugyanaz volt az alap felállás: a 4-es pavilonban a vasútmodellek, a 7-esben az RC, azaz rádió távirányítású modellek, műanyag makettek, a szomszédos pavilonban egy csomó fém modell. Aztán olyan 5-6 éve elkezdtek irtózatosan nyomulni a drónok. Jópár standon, ha volt is még hagyományos repülő és helikopter modell, a legfőbb helyre az új drónokat tették. Aztán következő évben már egy csomó nagy név el se jött, ki sem állította a modelljeit, de ettől még nem volt üres a pavilon, mert a tenyérnyi játék dróntól a kispolszki méretű, ipari – és mezőgazdasági drónig mindennel telerakták. Idén drón is alig volt, ugyanakkor viszontláthattuk a Kyoshót, igaz, csak egy aprócska standon mutatták be a dolgaikat. Elképesztő tempóban alakul át a piac.

Sokan nem tudják egyébként, hogy maga a kiállítási terület is mennyire izgalmas. Nem mennék most nagyon bele a részletekbe, ha bővebben is érdekel, hogy mi köze Hitlernek és a náciknak a vásárközpont parkolójához, pontosan hol is van a pavilonokhoz képest a Norisring, a versenypálya, ahol a nyolcvanas évek egyik legtehetségesebb magyar autóversenyzője, Kesjár Csaba szenvedett halálos versenybalesetet, kattints erre a linkre, garantáltan nem bánod meg, Máth Dávid nagyon alaposan körbejárta a témát.

Most harckocsiból nem volt őrületes felhozatal, a talán csak a Tamiya és a Torro standján láttam klasszikus tankokat. A Torro már jó ideje túlnőtt az egyszerű Tamiya-koppintások árusításán, komoly kiegészítőket gyártanak a modelljeikhez – az esztergált ágyúcsőtől az fém öntvény alkatrészeken át a bikinis katonacsajokig van itt minden.

Kevés kiállító mellett természetesen kevés volt a nagy újdonság is. Kiss Norbi tavalyi versenykamionját alaposan megnéztem, de lássuk be, a vénséges TT-01 alvázra szerelt vákuum-húzott lexan-karosszéria nem egy akkora nagy nóvum. A Volvo kamionmentő már izgalmasabb dolog, de az is igaz, ebből nem fognak nálunk több raklappal eladni – egy háromszázezer forintos építőkészlet nem a széles néptömegek igényeit hivatott kiszolgálni.

A rock-crawlerek, azaz sziklamászók mostanában elég divatosak – szép, kidolgozott karosszériák, komoly terepképességű alvázak jellemzik a kategóriát, ráadásul bárki pillanatok alatt összedobhat egy otthoni versenypályát pár kartondoboz, könyvek és a fotelek segítségével. Ezek nem a száguldásról, hanem az ügyességről szólnak.

Azt nem mondom, hogy az RC-rajongóknak nem volt mit nézniük, mert de, volt, viszont az tény, hogy jóval szerényebb volt a felhozatal, mint pár éve. Mondjuk legalább megint láttam Kyosho standot, annak nagyon örültem. De nem csak távirányítós kisautók voltak Nürnbergben – ha érdekelnek a vasútmodellek, meg a fém kisautók és slot-carok, lájkolj le minket, és iratkozz fel a youtube-csatornánkra, hamarosan jönnek azok is. Meg egy kis Elefantentreffen. Nem tudod mi az Elefantentreffen? Az meg a világ legnagyobb téli motoros találkozója. Azt is megnéztük.