Gyárlátogatás - ilyen IKARUS csak ez az egy van, és VEZETTÜK!
2021/05/16 SipiÚr

Gyárlátogatás - ilyen IKARUS csak ez az egy van, és VEZETTÜK!

Nem vagyok rá méltó. Ezt szögezzük le. Tudom, hogy számtalan olyan buszrajongó van a világban, aki a fél viszonylatjelzőtábla-gyűjteményét is odaadta volna már csak a gyárlátogatásért is, nem hogy az elektromos Ikarus tesztvezetéséért. De kölyökkoromban én is autóbuszosat játszottam a haverokkal a téren, minden arra alkalmas helyet buszöbölnek neveztünk ki, és természetesen kiálláskor szisszentve nyitottuk az ajtót, majd csengettünk, és újabb szisszentésekkel becsuktuk a képzeletbeli ráncajtókat. De tény, hogy nem busztípusokkal kelek és fekszem, a forda szó sem képzi az aktív szókincsem részét. Szóval, értem én, hogy nem vagyok rá méltó.

De én lettem volna a legnagyobb bolond, ha kihagyom a lehetőséget. Az ismerőseim közül szerintem nincs egy sem, aki, ha tehetné, ne menne el arra a helyre, ahol valamikor a leghíresebb magyar termékek, az Ikarus buszok készültek. És itt, a székesfehérvári gyárban nem csak a régmúlt dicső buszgyártási sikereire gondolhatunk párás szemmel, de azt is megnézhetjük, hogy most, 2021-ben milyen buszokat gyártanak a szakemberek. Persze, nem akkora a termelés volumene, mint a 200-as sorozat idején, de a világ azóta sokat változott.

Például, hogy mást ne mondjak, a legújabb típusoknál ugye nem a nyugat-németektől vett licenc alapján, a külső beszállító Rábánál gyártott dízelmotor hajtja a buszt. Természetesen most sem az Ikarus készíti a motorokat – a villanymotort, az akkukat, a tengelyeket és még egy csomó fődarabot, pont úgy, mint akár negyven évvel ezelőtt, külső beszállítóktól vásárolják. De a busznak azt a részét, amitől busznak néz ki, buszként viselkedik és buszként használható a jármű, az Ikarusnál tervezik meg és az Ikarusnál gyártják.

Készül egy vezethető, járóképes alváz, amin a lemezek alatti szerkezetet lehet megmutatni az érdeklődőknek - illetve ez is egy lehetséges termék, olyan vevőknek, akik saját felépítményt gyártanak rá. A nagy, üzemanyagtartálynak kinéző bödönök az akkumulátor csomagok

Érdekes módon a villanybuszok vázszerkezete sem ugyanabból az anyagból készül, mint a régiek: rozsdamentes zártszelvényeket, csöveket és lemezeket darabolnak, vágnak lézeres géppel méretre, és hajlítanak megfelelő formájúra. Az egyik üzemben a sok, vastag rozsdamentes lemezt látva az ember nem tudott nem arra gondolni, hogy itt akár a magyar Cyber Truckot is le lehetne gyártani, hiszen rozsdamentes lemez van, élhajlító meg hegesztőgép van, elektromos hajtáslánc van. De természetesen a buszok nem kazánlemez vastagságú anyaggal vannak borítva, ezekből kisebb alkatrészeket gyártanak a sablonokban, rozsdamentes zártszelvényekből összehegesztett vázkeret-elemekhez.

Az ezüstösen csillogó, parti-söröshordónál csak kicsit nagyobb henger a motor. És az képes egy autóbusz lendületes mozgatására, elképesztő. Mivel a busznak nincs motorhangja, a dudákon kívül egy hanggenerátort is felszerelnek a homloklemez alá - így hamarabb meghallják a gyalogosok a lopakodó Ikarust

A rozsdamentes anyagból készített váznak sok előnye van, és ebből csak egy, hogy szinte az örökkévalóságnak készülnek, hiszen ezeket nem fogja az évek-évtizedek során elmajszolni a rozsda. Másik nagy előnye az ilyen szerkezeteknek, hogy nem igényelnek speciális bevonatokat, amik megakadályoznák a rozsdásodást, így nincs szükség kemikáliákkal csordultig töltött merülőkádakra, szárító kemencékre, satöbbi. Persze, az alapanyag és a megmunkálás költségesebb, de van az a termelési mennyiség, aminél érdemes inkább többet fizetni az alapanyagért, mint irtózatos beruházásokat végrehajtani egy másik technológia kedvéért.

A felmatricázott busz gyakorlatilag a sorozat prototípusa, ami a Zöld Busz Mintaprojektben szállította a székesfehérvári utasokat. A próbaüzem tapasztalatainak egy részét a fehér, még gyártás alatt álló széria-buszban hasznosították

A gyárban már egészen más buszok készültek, mint amit ki is próbálhattunk: a Zöld Busz Program által létrehozott Zöld Busz Mintaprojekt keretében a székesfehérvári tömegközlekedtetés során nagyon sok olyan tapasztalatot sikerült begyűjteni, amik alapján számtalan helyen módosították a buszokat – még a dizájnba is belenyúltak, így első blikkre is látszani fog, ez már elektromos Ikarus, a City Pioneer.

Mi az a Zöld Busz Program? Röviden: a programban a 25 ezer főnél nagyobb lakosságú városok pályázhatnak, összesen 36 milliárd forintnyi támogatásra. Ezt a támogatást új elektromos buszok, illetve önjáró trolibuszok beszerzésére kaphatják. Ha részletesebben érdekel, kattints erre a linkre.

Nem ez az első és egyetlen villanybusz, amit magyar nagyvárosban teszteltek, illetve tesztelni fognak – a Zöld Busz Program egyik feladata, hogy megteremtse a lehetőségét, hogy az ilyen és hasonló villanybuszokat letesztelhessék a közlekedési cégek. Fontos dolog üzemeltetési tapasztalatokat szerezni velük, hogy kiderülhessen, a későbbiekben miként tudják elkezdeni forgalomba állítani az elektromos buszokat – miben térnek el a hagyományos buszoktól a napi karbantartás szempontjából, mire kell figyelni töltéskor, kell-e speciális képzés a sofőröknek, milyen helyi sajátosságokra kell figyelni, satöbbi.

A program része a Zöld Busz Mintaprojekt – ennek köszönhető, hogy minimum nyolc olyan helyszínen, ahol adottak a körülmények, tesztüzemben, több héten át gyűjthetik a tapasztalatokat a villanybuszokkal.

Az órákon át tartó gyárlátogatás után olyasmit csinálhattam, amit még azelőtt sosem: egy igazi, nagy Ikarust vezethettem. Merthogy kicsi Ifarust, azaz az IFA teherautó technikájára épített 211-es Ikarust volt már szerencsém próbálni, de az ugye csak egy Ikarus light, sokkal rövidebb és gyengébb egy rendes 200-as Ikarusnál. Ez meg ráadásul egy igazi villanyos Ikarus, szinte felbecsülhetetlen értékű egyedi darab – ha az ikarusos srácok tervei szerint alakulnak a dolgok, egy újabb sikerszéria első darabja. A tervek és az akarás megvan a sikerhez, a többit majd a piac eldönti, nekem ezek miatt nem kellett, hogy fájjon a fejem.

A minta buszon van WiFi is. És a rendszert beállító szakembereknek helyén volt a humora

Elég volt azon aggódni, hogy hogy a francba fordulok be a szűk kereszteződésben egy ekkora döggel. A válasz: könnyen. Csak nagyon kell figyelni, hiszen az első kerekek jóval az ember feneke mögött fordulnak, ha olyan ritmusban kormányoz az ember, mint egy normál személyautóban, hamar el lehet kaszálni a parkoló autókat, fákat, gyalogosokat meg a sarkon letámasztott-felborított villanyrollereket. Hihetetlenül fordulékony egy ilyen busz, de az tény, hogy a tükrökben csekkolni, hogy mi van a hátam mögött, nem olyan egyszerű, mert minden alkalommal rossz helyre néztem, hiszen a buszok tükrei sokkal magasabban vannak, mint egy személyautó visszapillantói.img_8779_1.jpg

A sorozatban gyártott buszok műszarfala egészen más lesz, pedig már ez sem tűnik rossznak

Egy ilyen busszal az ember méltóságteljesen vonul. Egyrészt ugye a méret iránti tiszteletből, aztán azt sem szabad elfelejteni, hogy a buszokon utasok is szoktak tartózkodni. Akik vagy kapaszkodnak, vagy nem. Vagy ülnek, vagy állnak, vagy guggolnak, esetleg a kapaszkodón hintáznak. Az utasoknak meg nem kimondottak kényelmes, ha az ember egy Ikarusszal akar köridőt javítani, vagy gyakorolni a szlalombajnokság következő fordulójára. Szóval, a lényeg, hogy csak lassan, finoman. És ez a stílus az embert könnyen hangulatba hozza: a busz siklik, a légrugós székben hintázol, a gyorsítások és a lassítások tempója miatt pedig olyan az egész, mint ha hangtalanul úsznál.

A még berendezetlen utastérben jól látszik,milyen szerkezet van a burkolatok mögött. Hogy aztán pontosan hogyan fog kinézni a sorozatban gyártott buszok beltere, az leginkább a megrendelők igényein múlik, szinte mindent az ő specifikációjuk szerint készítenek majd

Persze azért a hangtalantól messze vagyunk, hiszen hiába a csendes villanymotor, egyrészt vannak a hajtásláncnak mechanikai zajai (ugyanolyan merev hídnak adja át a villanymotor a hajtást, mint egy dízel buszban), aztán az ekkora kerekeknek is van gördülési zaja, és az útegyenetlenségeknek köszönhetően a bódé is fel-felsóhajt, mindenfelől ugyanazok a zajok jönnek, mint egy hagyományos busznál, csak itt feltűnőbb, hiszen nincs egy kis dízel zakatolás sem.

Egy felnőtt kéz jól érzékelteti, milyen méretű csatlakozók és kábelek viszik az elektronokat a nagyfeszültségű rendszerekhez. 

Nem tudom, hogy áll most a munkaerőpiac buszsofőrökkel, de az biztos, hogy ha a normál jogsi megszerzéséhez beiktatnának pár buszvezetős órát, nem csak azt értenék meg az emberek, miért nem okos dolog bevágni egy busz elé és hirtelen fékezésre kényszeríteni, de garantáltan sokan lennének, akik ráéreznének a buszvezetés ízére. Én speciel azóta is rendszeresen azon kapom magam, hogy jó lenne kicsit buszozni. Már persze úgy, hogy én tekergetem a kormányt, és sziszegtetem az ajtókat. De ugye a villanyos Ikarusnál megint nekem kellene brummogni, meg ajtósziszegést utánozni, mert nem csak a hajtás, de az ajtók is elektromosan működnek. De ez nem baj, az ember ne akarjon mindenáron felnőni.

Itt a vége! Tetszett? Oszd meg másokkal is! Megosztom facebookon
busz tömegközlekedés környezetvédelem ikarus autóbusz elektromos busz villanybusz elektromobilitás zöld busz program zeroemission electromobility city pioneer

Te sem hagyhatod szó nélkül!

A bejegyzés trackback címe:

https://autosimogato.blog.hu/api/trackback/id/tr4016559266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása