Aki használt már klasszikus asztalos szorítót, az tudja, mennyi szerencsétlenkedéssel tud járni, ha két munkadarabot akar összefogatni velük. Mert az embernek jó esetben két keze van, az egyikkel mondjuk a munkadarabo(ka)t fogja, a másikkal a szorítót igazgatja. És kellene ilyenkor egy harmadik kéz, amelyikkel a szorító fogantyúját markolja meg és szorítja meg.
Őrületes megkönnyebbülés volt, amikor először használhattam egykezes asztalos szorítót. Tényleg egy kézzel rá lehetett tenni a munkadarabokra, és meg is lehetett szorítani. Vetem is pár éve a Lidlben egy készletet, nagy boldogsággal szorítottam azokkal mindent, amit csak kellett. Aztán egyszer kicsit túlzásba vittem a szorítást. Tán épp fékbetétcserénél. Mert az asztalos szorító nagyon hasznos szerszám tud lenni, ha az ember fékbetétet cserél olyan nyeregben, amiben nem kell tekerni a dugattyút, elég csak visszanyomni a helyére. Ha nincs oda megfelelő célszerszáma az embernek, egy masszív asztalosszorítóval szépen vissza lehet préselni a dugattyút a nyeregbe, és már lehet is összeszerelni a féket.
És ha az ember nekiveselkedik, lehet is durván szorítani ezzel a szerszámmal. Csak egyrészt rendesen rá kell markolni a ravaszra, másrészt a műanyag pofák sajna nem bírják úgy az abúzust, mint a fémpofák. El is törtem egy szorítót, de szerencsére volt 2K-s ragasztóm. Ami azóta is tart, igaz, csak ésszel, odafigyelve szorongatok a szerszámmal. Ahogy a vonatkozó Facebook csoportokban már többen is említették, ez nem egyedi eset.
A videóban jól látszik, hogy egy hagyományos szorítóval és a menetes pofával kevés energia befektetéssel nagyon szigorút lehet szorítani. Az egykezessel, hogy ugyanakkorát tudjak szorítani, két kézzel kellett volna, nagyon erősen rámarkolni a ravaszra. Gyanítom, hogy egy masszív fém, vagy erősebb műanyag pofákkal szerelt szorító sokkal bátrabban téphető, nem törik el. De az is igaz, hogy a profi szerszámnak DARABJA tud kétszer annyiba kerülni, mint ez a négy darabos szett.
Most az újat nem akartam eltörni, ránézésre semmivel nem tűnt masszívabbnak, robusztusabbnak, mint a régi. Mivel csak ritkán kell használnom ilyen szorítót, belefér az életembe, hogy kompromisszumot kössek, és ha úgy hozza a helyzet, az egykezeseket csak addig használjam, amíg stabilan rögzítem a munkadarabokat, aztán a hagyományos szorítóval rátegyek még egy lapáttal.
Te sem hagyhatod szó nélkül!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.